KezdÅ‘lap   Szálláshelyek   HargitafürdÅ‘ története   Sízési lehetÅ‘ségek   Túra   Vulkáni utóműködés   Fotóalbum   Linkek   Kapcsolat

HargitafürdÅ‘, amely a század elején még a székelyfÅ‘ld egyik nevezetes fürdÅ‘- és üdülÅ‘telepe volt Csíkszeredától alig 21 kilométerre (a DN 13A úton a Tolvajos-tetÅ‘ig, majd onnan a DJ 138A megyei úton) található. Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. Az elsÅ‘ világháborúig tartozott hozzá. Innen a Csicsói-fürdÅ‘ vagy Csicsói Büdös-fürdÅ‘ elnevezés. Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdÅ‘- és üdülÅ‘hely. Jelen pillanatban közigazgatásilag Csíkszeredához tartozik. Fontos szerepet játszik a város turisztikai életében, mert számos lehetÅ‘séget nyújt pihenésre, gyógyulásra. Nyáron a mofetták csodatevÅ‘ hatását élvezhetik a gyógyulni vágyók, télen pedig a téli sportok kedvelÅ‘i számára nyújt kiváló kikapcsolódási lehetÅ‘ségeket. A tengerszint fölött 1350 m magasságban kialakult üdülÅ‘telep Hargita megye egyik legmagasaban lakott szeglete. A magashegyi fürdÅ‘telep, 1300-1400 m magasságban fekszik a Csicsói-Hargita (1769m) meredek keleti lejtÅ‘i alatt kiszélesedÅ‘ laposabb felszínen, amelyet a BagolykÅ‘, Szélesvesze, Borhegyese, és a Kossuth szikla csúcsai vigyáznak. A Központi-Hargitát, amelyhez a Csicsói-Hargita is tartozik változatos andezit kÅ‘zettípusok alkotják. A 19. század elején fedezték fel a széndioxiddal együtt száraz gáz formájában kiáramló kénhidrogén gÅ‘zölgéseket, s ezek közül két mofettában rendszeres kezelés végezhetÅ‘. HargitafürdÅ‘ hírnevét a nagy számban feltörÅ‘ borvízforrásainak (Szemvíz, FÅ‘borvíz, Farkas kútja, Pataki borvíz, Magdolna borvíz, Régi borvíz, stb.), büdösgödreinek, rendkívül hideg szénsavas fürdÅ‘inek (Lobogó, Vallató vagy Apafi fürdÅ‘?) köszönheti. Vasas, széndioxidos, kénhidrogénes borvizei Mg-Ca-HCO3 típusúak. A Szemvíz forrás nagy mennyiségű timsót is tartalmaz. Szív és érrendszeri megbetegedések, illetve krónikus gyulladások esetében javallják. Több ásványvízforrást ivóvízként használnak. A fÅ‘forrás vize 7,5 fok Celsius, napi hozama alig 8,5 liter óránként, de vasas, szénsavas, hypoton tulajdonságai igen alkalmassá teszik diuretikus kezelésre, másodlagos anémiában, savas vegyhatású vesekÅ‘ kezelésére. Orbán Balázs írja: a “BétafÅ‘nél való, amely annyira erÅ‘s, hogy egy pohárral egy huzamban meginni nem lehet, a palackokat, sÅ‘t még a földkorsókat is, ha bedugják, széjjel löki; közhiedelem szerint ez az ásványos víz még a nagyhírű borszékinél is erÅ‘sebb, fÅ‘hatása a roppant étvágy gerjesztésében jelentkezik. Másik, valószínüleg amazzal egy természetű és vegyalkatú savanyúvíz forrás az Omladványosnál van, sÅ‘t ettÅ‘l csekély távolságra olyan kéngödör fordul elÅ‘, melynek fojtó kigÅ‘zölgésétÅ‘l a fölötte repülÅ‘ madarak leesnek, az odavetÅ‘dÅ‘ állatok megdögölnek.„ Lakatos István is említi a mai HargitafürdÅ‘ kénes gyógyvizeit “melyek-mint írja-belsÅ‘ és külsÅ‘ szervi betegségeket, kiütéseket, sebeket, lázat gyógyítanak„ Vitos Mózes írja a Csíkmegyei Füzetekben, hogy az “Omladványostól csekély távolságra van a kéngödör, mely az újabbi idÅ‘ben nagyon látogatott lett….E kéngödröt ma már úgyis nevezik vidékiek: csicsói kénbarlang, csicsói büdös. KihülÅ‘sben és szembetegségben szenvedÅ‘k sokan látogatják ezen Å‘s, vulkánikus kitörések maradványaira emlékeztetÅ‘ helyet.„ Szépségének és borvízforrásai gyógyhatásának köszönheti, hogy a magyar történelem fontos személyiségei is megfordultak itt. Bányai Jánostól tudjuk, hogy HargitafürdÅ‘t látogatta annak idején Apafi Mihály (1662-1690) erdélyi fejedelem is. Az Omláka lápjából fakadó forrás mai napig a fejedelem nevét viseli. Teleki Mihály kancellár írja 1684 szeptember 4-én keltezett, Vargyasra, Dániel Istvánnak, hogy idÅ‘sebb fia (T. Mihály, 1671-1720) betegsége miatt HargitafürdÅ‘re szándékozik menni. 1891-ben új utat vágtak, TolvajostetÅ‘ és HargitafürdÅ‘ között, aminek köszönhetÅ‘en egyre növekszik a látogatottsága. Ugyan ebben az évben nagy ünnepélyességel a Nagyaratás-tetÅ‘ szikláját “Kossuth-sziklájának„ nevezték el, ahol szokássá vált minden évben a névadó napjának elÅ‘estéjén örömtüzeket gyújtanak. “Az est beálltával kigyulnak a máglyák és óriási lángoszlopokban csapongva az ég felé, bevilágitják az Å‘s Hargita rengetegjeit...„ HargitafürdÅ‘ fejlÅ‘dése az 1920-as évek után indult meg. A két kéngödör fölé házat építettek, megépült a melegfürdÅ‘, a kápolna, szaporodni kezdtek a magánvillák is. 1941-ben a kitűnÅ‘ hóviszonyokkal rendelkezÅ‘ fürdÅ‘telepet a magyar honvédség tiszti üdülÅ‘teleppé és síoktató központtá fejlesztette, több nagyon szép tájba illÅ‘ kÅ‘- és faépületet építettek, amelyek annak ellenére, hogy romos állapotban vannak, napjainkban is meghatározó elemei a Hargitának. Az Erdélyi Kárpát Egyesület csíkszéki osztálya 1942-ben megépítette az Úz Bence menedékházat, amely a természetjárás és a téli sportok fellendítésében nagy szerepet kapott. Talán a háborús évek miatt nem telekkönyveztették az épületet, ami 1989-es események után nagy érvágásnak tűnik hiszen az EKE nem tudta bizonyítani tulajdonjogát s ezért a román állam eladta. Jelenlegi tulajdonosa a csíkszeredai Mikó Bútor kft szépen helyreállította. JelentÅ‘s esemény volt a 1942-ben a 7 km hosszú bekötÅ‘ út modernizálása, ami lehetÅ‘vé tette a fürdÅ‘telep gépkocsival való megközelítését is. Az üdülÅ‘telep gyógyhatása egyre ismertebbé vált, s ma már az egész ország területérÅ‘l, de különösen ErdélybÅ‘l sokan keresik fel a nyári hónapokban a büdös gödröket. Az utóbbi években a melegfürdÅ‘t felszámolták, a régi favázas borvízfürdÅ‘k romos állapotban vannak, ahol hajdanában a régi népi gyógyfürdÅ‘zés módján megforrósított kövek beledobálásával tették rövid idÅ‘re elviselhetÅ‘bbé a vizek hÅ‘mérsékletét. HargitafürdÅ‘ a szív és érrendszeri megbetegedések mellet szubalpesi éghajlatának köszönhetÅ‘en a pajzsmirigy túltengésben és légúti betegségekben szenvedÅ‘k is hasznát vehetik. A téli sportok kedvelÅ‘inek HargitafürdÅ‘ egyik legkedveltebb központjává vált, ami kitünÅ‘ hóviszonyainak köszönhetÅ‘. A sízésre alkalmas hó általában négy hónapot tart, december, január, február, március, de nem ritkák azok az évek, amikor a síidény májusig is kitolódik. Három különbözÅ‘ szintű, felvonóval ellátott sípályája, Nagypálya (Kossuth, Csompoly), KözépsÅ‘ pálya (Miklós,IGO) Ózon pálya (Kompona) 1975-1992 közötti idÅ‘szakban épült ki, ahová már Magyarországról is érkeznek vendégek. Az elmúlt idÅ‘szakban javult az üdülÅ‘telep elszállásolási lehetÅ‘sége is. A fürdÅ‘telep legégetÅ‘bb problémája az 1950-es években megindult kaolinbányászat okozta károk felszámolása, csatorna-és ivóvízhálózat kiépítése, amire a jelenlegi városvezetés alatt kevés remény van, annek ellenére, hogy a Polgártárs alapítvány már lépéseket tett a városkép, a tisztaság és a hajdani természetes állapot visszaállítása érdekében. Hargitafürdõ Uz Bence turistaház - Csicsói-Hargita alja - Madéfalvi-Hargita - Rákos-tisztása - Madarasi-nagymezõ - Madarasi-Hargita turistaház Jelzés: kék sáv Túraidõ: 4 óra A túraút hossza: 11 km. Szintkülönbség: 510 m Viszonylag nehéz terep; télen csak jól sízõ csoportoknak ajánlható. A turistaháztól kiindulva haladunk a Csicsói-Hargita TV-rádió erõsítõállomáshoz vezetõ úton. kb. 560 m után jobbra betérünk egy fenyõerdõs szûk ösvényre. A keskeny szerpentines ösvényen emelkedve háromnegyed-órai nehéz gyaloglás után érkezünk meg a Medve-tisztáson lévõ elhagyott vadászházhoz. Folytatjuk utunkat a fenyõfák közt. Hamarosan egy csermelyhez érünk, amelyen átlépve a Csicsói-Hargita keleti oldalában haladunk északnyugati irányba. Tovább menve egy sziklás lejtõn ereszkedünk le. Jobbra egy kis patak völgye látható, amely Madéfalvára vezet. A jelzett ösvényen ismét emelkedünk és egy erdõfoltokkal tarkított, nedves, mocsaras helyen átmenve egy forráshoz, majd egy elhagyott vadászházhoz érünk; ezt balra megkerülve egy széles úton emelkedünk a Madéfalvi Hargita (Colþul Teºit) nevezetû sziklás helyre, amelyen áthaladva, nyugat felé egy nagyobb tisztásra érünk. Itt esztenákat látunk, és kissé ereszkedünk és megint egy nedves, zsombékos úton újra fenyves erdõben járunk. Kanyargó ösvényen, nyugat felé sietõ patakok mellett elhaladunk, majd kiérünk egy keskeny tisztásra, melynek északi végében jelzõtábla van. Ismét fenyõerdõn haladunk át, míg a Madéfalvi Hargitától számított 3 km után egy nagy havasi mezõre érünk ki. Jobb oldalon újabb jelzõtáblára leszünk figyelmesek. Ez az 5-ös kék kereszttel jelzett tábla mutatja a Csíkrákosra vezetõ út kezdetét. A jelzések egyes nagy fenyõkre vannak festve, amelyek az erdõ szélén újabb jelzõtáblához vezetnek. Ez nyugati irányban jelzi, hogy 20 perc múlva a Madarasi Hargita turistaházhoz érhetünk. Az északnyugat felé mutató nyíl a Madarasi Hargita csúcsának útját irányítja. A kék sáv jelzések innen nyugati irányba vezetnek. Szélesen kivágott úton haladunk és a jelzett idõ alatt meg is érkezünk a turistaházhoz. A Vargyas-kráterben novembertõl májusig felvonós sípálya mûködik. A délnyugati oldalban van a kezdõk sípályája, amely a Súgó-patak forrásvidékén helyezkedik el. A déli oldalon van az észak felé lejtõ nagyon meredek Mihály-havasi felvonós sípálya is. Van még egy negyedik kis sípálya is a turistaház északi oldalában. A Madarasi-Hargita 1801 méter magas csúcsa a turistaháztól észak felé található és viszonylag elég könnyen, egyórai gyaloglás után érhetõ el. Az elõbb megtett, jelzett úton haladva a jelzõtáblától bal felé 1 óra alatt északi irányba borókafenyõ és áfonyabokrok közt festõi sziklák mellett a csúcsra érünk, amely egy domború, füves (télen havas) tetõ, melynek közepén kövekbõl rakott kis piramis jelzi a Hargita hegység legmagasabb pontját, ahonnan tiszta idõben messze el lehet látni.     Warning: mysql_fetch_array() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home4/rcres29/public_html/hargitafurdo.ro/telepulesek.php on line 26

www.hargitafurdo.ro | Telefon: +40744778409 | molnartour@gmail.com