Hargitafürdő Csíkszeredához tartozó, hegyvidéki jellegü, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely, a csíkiak kedvenc síparadicsoma. A síelésre alkalmas hó általában 4 hónapot tart. Télen a középhószínt meghaladja a 60 cm-t. A település tengerszint feletti magassága 1300-1400 m.
Hargitafürdőt a kaolin-kitermelése tette ismertté, meg a már régebbről használt borvízforrásai és mofettája. Mindezek a Csicsói Hargita sűrű fenyveseinek szívében találhatók. Hargitafürdő mofettái, gőzlői és a peremvidéken igen gyakori a vasas magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források feltörése, melyek az erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodnak. Délre a Borhegyese (1379 m) magasodik a Fejszó-patak völgyfőjében (ugyanitt borvízforrás van).
Udvarhelyszék területét elhagyva, Csíkszereda felé haladva a 13A országútról a tolvajos-hágói emlékmű (kereszt) mellett, a régi útkaparóház előtt balra kell letérni. A 7 km-es, meredeken kapaszkodó bekötőút (a 138A megyei út) 1942-ben épült ki, majd egy részét 1980-as években lebetonozták. Csíkszeredától 22, Székelyudvarhelytől 46, Madéfalvától 18 km-re található.
Története
Hargitafürdő, amely a század elején még a székelyfőld egyik nevezetes fürdő- és üdülőtelepe volt Csíkszeredától alig 21 kilométerre (a DN 13A úton a Tolvajos-tetőig, majd onnan a DJ 138A megyei úton) található.
Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. Az első világháborúig tartozott hozzá. Innen a Csicsói-fürdő vagy Csicsói Büdös-fürdő elnevezés. Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely. Jelen pillanatban közigazgatásilag Csíkszeredához tartozik. Fontos szerepet játszik a város turisztikai életében, mert számos lehetőséget nyújt pihenésre, gyógyulásra. Nyáron a mofetták csodatevő hatását élvezhetik a gyógyulni vágyók, télen pedig a téli sportok kedvelői számára nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőségeket.
A tengerszint fölött 1350 m magasságban kialakult üdülőtelep Hargita megye egyik legmagasaban lakott szeglete. A magashegyi fürdőtelep, 1300-1400 m magasságban fekszik a Csicsói-Hargita (1769m) meredek keleti lejtői alatt kiszélesedő laposabb felszínen, amelyet a Bagolykő, Szélesvesze, Borhegyese, és a Kossuth szikla csúcsai vigyáznak. A Központi-Hargitát, amelyhez a Csicsói-Hargita is tartozik változatos andezit kőzettípusok alkotják.
A 19. század elején fedezték fel a széndioxiddal együtt száraz gáz formájában kiáramló kénhidrogén gőzölgéseket, s ezek közül két mofettában rendszeres kezelés végezhető. Hargitafürdő hírnevét a nagy számban feltörő borvízforrásainak (Szemvíz, Főborvíz, Farkas kútja, Pataki borvíz, Magdolna borvíz, Régi borvíz, stb.), büdösgödreinek, rendkívül hideg szénsavas fürdőinek (Lobogó, Vallató vagy Apafi fürdő?) köszönheti. Vasas, széndioxidos, kénhidrogénes borvizei Mg-Ca-HCO3 típusúak. A Szemvíz forrás nagy mennyiségű timsót is tartalmaz. Szív és érrendszeri megbetegedések, illetve krónikus gyulladások esetében javallják. Több ásványvízforrást ivóvízként használnak. A főforrás vize 7,5 fok Celsius, napi hozama alig 8,5 liter óránként, de vasas, szénsavas, hypoton tulajdonságai igen alkalmassá teszik diuretikus kezelésre, másodlagos anémiában, savas vegyhatású vesekő kezelésére.
Orbán Balázs írja: a “Bétafőnél való, amely annyira erős, hogy egy pohárral egy huzamban meginni nem lehet, a palackokat, sőt még a földkorsókat is, ha bedugják, széjjel löki; közhiedelem szerint ez az ásványos víz még a nagyhírű borszékinél is erősebb, főhatása a roppant étvágy gerjesztésében jelentkezik. Másik, valószínüleg amazzal egy természetű és vegyalkatú savanyúvíz forrás az Omladványosnál van, sőt ettől csekély távolságra olyan kéngödör fordul elő, melynek fojtó kigőzölgésétől a fölötte repülő madarak leesnek, az odavetődő állatok megdögölnek.„
Lakatos István is említi a mai Hargitafürdő kénes gyógyvizeit “melyek-mint írja-belső és külső szervi betegségeket, kiütéseket, sebeket, lázat gyógyítanak„
Vitos Mózes írja a Csíkmegyei Füzetekben, hogy az “Omladványostól csekély távolságra van a kéngödör, mely az újabbi időben nagyon látogatott lett….E kéngödröt ma már úgyis nevezik vidékiek: csicsói kénbarlang, csicsói büdös. Kihülősben és szembetegségben szenvedők sokan látogatják ezen ős, vulkánikus kitörések maradványaira emlékeztető helyet.„
Szépségének és borvízforrásai gyógyhatásának köszönheti, hogy a magyar történelem fontos személyiségei is megfordultak itt.
Bányai Jánostól tudjuk, hogy Hargitafürdőt látogatta annak idején Apafi Mihály (1662-1690) erdélyi fejedelem is. Az Omláka lápjából fakadó forrás mai napig a fejedelem nevét viseli. Teleki Mihály kancellár írja 1684 szeptember 4-én keltezett, Vargyasra, Dániel Istvánnak, hogy idősebb fia (T. Mihály, 1671-1720) betegsége miatt Hargitafürdőre szándékozik menni.
1891-ben új utat vágtak, Tolvajostető és Hargitafürdő között, aminek köszönhetően egyre növekszik a látogatottsága. Ugyan ebben az évben nagy ünnepélyességel a Nagyaratás-tető szikláját “Kossuth-sziklájának„ nevezték el, ahol szokássá vált minden évben a névadó napjának előestéjén örömtüzeket gyújtanak. “Az est beálltával kigyulnak a máglyák és óriási lángoszlopokban csapongva az ég felé, bevilágitják az ős Hargita rengetegjeit...„
Hargitafürdő fejlődése az 1920-as évek után indult meg. A két kéngödör fölé házat építettek, megépült a melegfürdő, a kápolna, szaporodni kezdtek a magánvillák is. 1941-ben a kitűnő hóviszonyokkal rendelkező fürdőtelepet a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá fejlesztette, több nagyon szép tájba illő kő- és faépületet építettek, amelyek annak ellenére, hogy romos állapotban vannak, napjainkban is meghatározó elemei a Hargitának. Az Erdélyi Kárpát Egyesület csíkszéki osztálya 1942-ben megépítette az Úz Bence menedékházat, amely a természetjárás és a téli sportok fellendítésében nagy szerepet kapott. Talán a háborús évek miatt nem telekkönyveztették az épületet, ami 1989-es események után nagy érvágásnak tűnik hiszen az EKE nem tudta bizonyítani tulajdonjogát s ezért a román állam eladta. Jelenlegi tulajdonosa a csíkszeredai Mikó Bútor kft szépen helyreállította.
Jelentős esemény volt a 1942-ben a 7 km hosszú bekötő út modernizálása, ami lehetővé tette a fürdőtelep gépkocsival való megközelítését is.
Az üdülőtelep gyógyhatása egyre ismertebbé vált, s ma már az egész ország területéről, de különösen Erdélyből sokan keresik fel a nyári hónapokban a büdös gödröket. Az utóbbi években a melegfürdőt felszámolták, a régi favázas borvízfürdők romos állapotban vannak, ahol hajdanában a régi népi gyógyfürdőzés módján megforrósított kövek beledobálásával tették rövid időre elviselhetőbbé a vizek hőmérsékletét. Hargitafürdő a szív és érrendszeri megbetegedések mellet szubalpesi éghajlatának köszönhetően a pajzsmirigy túltengésben és légúti betegségekben szenvedők is hasznát vehetik.
A téli sportok kedvelőinek Hargitafürdő egyik legkedveltebb központjává vált, ami kitünő hóviszonyainak köszönhető. A sízésre alkalmas hó általában négy hónapot tart, december, január, február, március, de nem ritkák azok az évek, amikor a síidény májusig is kitolódik. Három különböző szintű, felvonóval ellátott sípályája, Nagypálya (Kossuth, Csompoly), Középső pálya (Miklós,IGO) Ózon pálya (Kompona) 1975-1992 közötti időszakban épült ki, ahová már Magyarországról is érkeznek vendégek.
Az elmúlt időszakban javult az üdülőtelep elszállásolási lehetősége is. A fürdőtelep legégetőbb problémája az 1950-es években megindult kaolinbányászat okozta károk felszámolása, csatorna-és ivóvízhálózat kiépítése, amire a jelenlegi városvezetés alatt kevés remény van, annek ellenére, hogy a Polgártárs alapítvány már lépéseket tett a városkép, a tisztaság és a hajdani természetes állapot visszaállítása érdekében.